Mi az a számítógéptermi légkondicionálás (CRAC)?
A számítógéptermi légkondicionáló (CRAC) egységet olyan alkalmazásokhoz tervezték, ahol a zárt vezérlésű, nagy pontosságú légkondicionálás elengedhetetlen. Ezek közé tartozik az adatközpontok hűtése, közepes és alacsony sűrűségű szerverkörnyezetek, távközlési kapcsolóállomások, orvosi műtők és tiszta helyiségek.
Gyakran előfordul, hogy a számítógéptermek légkondicionáló egységei olyan kritikusnak számítanak, hogy saját hűtővízrendszerre van szükségük. A maximális teljesítmény folyamatos rendelkezésre állása azt jelenti, hogy az egész rendszer nem tud profitálni a hűtött víz visszaállításából, mivel a CRAC egységnek előre meghatározott hőmérsékletű vízre van szüksége, hogy mindig elérhető legyen a csúcsteljesítmény.
Rendelje meg az új Belimo Energy Valve™-et most
Ismerje meg, hogyan teheti jobbá az Energy Valve a szervertermek hűtését
Gyakori problémák a CRAC egységeknél, és miért érdemes a Belimo Energy Valve™ szelepet választani
Mivel a CRAC-egységeknek bármikor képesnek kell lenniük a maximális terhelés kezelésére, az egész rendszer nem élvezheti a hűtött víz visszaállításának előnyeit, mert előre meghatározott hőmérsékletű vízre van szükség ahhoz, hogy a csúcsteljesítmény mindig rendelkezésre álljon. Feladatuk kritikus jellegéből adódóan a CRAC-egységeket általában túlméretezik és túl sokat helyeznek üzembe. Az így keletkező túláramlást a CRAC-egység nem tudja energiává alakítani, amely megemelkedett vízhőmérsékletben vagy alacsony delta T-ben jelentkezik.
A Belimo Energy Valve™ teljesítményvezérléssel és delta T-menedzsmenttel biztosítja, hogy a csúcsteljesítmény változó vízhőmérséklet esetén is rendelkezésre álljon.
Konfigurálja az EV-t a teljesítményvezérlés használatára, és állítsa be a szükséges tervezési teljesítményt. A szelep ezután a vezérlőforrás bemenetétől függően az áramlás változtatásával modulálja a kimeneti teljesítményt a hőmérsékletkülönbség függvényében, hogy elérje a kívánt kimenetet.
A Q = M x CP x delta T (teljesítmény = tömeg x fajlagos hőkapacitás x hőmérsékletkülönbség) képletet használva láthatja, hogy az áramlás és a delta T összefügg a hőcserélő teljesítményével. Nem változtathatjuk meg az egyik változót anélkül, hogy a másikat ne befolyásolnánk.
A teljesítményvezérlés ezt a képletet használja a térfogatáram beállítására a vezérlőjelből származó teljesítményigénynek megfelelően. Természetesen ez egy lassú folyamat, így az áramlási hőmérséklet gyors változásai nem eredményeznek gyors és ismétlődő szelepmozgásokat.
Alkalmazási példa
Az alábbi ábrán látható CRAC egységnek 29,4 kW [100 000 BTU] teljesítményre van szüksége. Tervezett térfogatárama 1 l/s [16 GPM], az előremenő hőmérséklet 7 °C [45 °F], a várható visszatérő hőmérséklet pedig 14 °C [57 °F]. Ez minősül a „tervezési terhelés" feltételeinek.
Alacsony rendszerterhelés esetén a hűtőgép által biztosított vízhőmérséklet növelhető az energiamegtakarítás elősegítése érdekében. Ha ugyanennek az egységnek most 10 °C [50 °F] az előremenő hőmérséklete, akkor a magasabb áramlási hőmérséklet alacsonyabb delta T-t eredményezhet, amely csökkenti a rendelkezésre álló teljesítményt. A Belimo Energy Valve™, mivel alacsonyabb delta T értéket mért, lehetővé teszi a térfogatáram növelését 1,4 l/s-ra [22 GPM] a kívánt teljesítmény eléréséhez. Ebben az esetben a vízellátás hőmérsékletének változása nincs káros hatással a CRAC egység azon képességére, hogy kielégítse a szükséges hűtési terhelést.
Probléma: a 100%-os teljesítménykövetelmény megakadályozza a változó térfogatáramot
Az ábrán egy 29,4 kW [100 000 BTU] teljesítmény leadására tervezett CRAC egység látható. Általában, a mindig rendelkezésre álló csúcsteljesítmény biztosítása érdekében az áramlási hőmérsékletet nem lehet változtatni.
Megoldás: Energy Valve teljesítményvezérléssel
Az ábra ugyanazt az egységet mutatja ugyanazzal a 29,4 kW [100 000 BTU] követelménnyel. Az Energy Valve azonban érzékelte a 10 °C-os [50 °F] megnövekedett áramlási hőmérsékletet, és megnövelte a térfogatáramot, hogy a vezérlőjel által kért kimenetet biztosítsa.